A projekt elnevezés:

„Munka és egészség” Foglalkozás-egészségügyi projekt, kutatással, fejlesztéssel és innovációval

A projekt tervezett időtartama:

15 hónap

Fő kedvezményezett:

Pécsi Tudományegyetem

Projekt partnerek:

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Eszéki Egyetem

A projekt céljai:

A projekt általános, távlati célkitűzése határrégió lakóssága életszínvonalának, szociális biztonságának javítása foglalkozás-egészségügyi helyzetük javításával.
A projekt rövid-távú célja, olyan kitörési pontok, programok megfogalmazása, kidolgozása és megvalósítása, amelyek alapul szolgálnak a foglalkozás-egészségügy fejlesztéséhez, a foglalkoztathatóság javításához és közvetve a foglalkoztatási színvonal növeléséhez.
A projekt konkrét célja: a tárgyidőszakban olyan kutatási és fejlesztési rendszerek kialakítása és megvalósítása, amely hozzájárul foglalkozás-egészségügy módszertanának közös fejlesztéséhez; a foglalkozás-egészségügyi, ergonómiai szakemberképzés irányainak meghatározásához; a tárgyi-technikai feltételek javításához, a mindezeken alapuló innovációhoz.

A projekt indokoltsága:

A legtöbb szociális- és egészségügyi politikával kapcsolatos kiadás és az emberi erőforrás-okba való befektetés pozitív gazdasági eredményeket hoz. A szociális és egészségügyi szek-tornak elegendő pénzügyi forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy segíteni tudjon abban, hogy nagyobb munka-kínálat álljon munkavállalók rendelkezésére. A társadalmi beilleszkedés legfőbb tényezője a munkához való hozzájutás biztosítása, illetve, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő szaktudás elsajátításának lehetőségei, a munkaerőpiacra való bejutás (vagy az ott való megmaradás) lehetősége.
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény általános munkavállalói jogként biztosítja, illetőleg munkáltatói kötelezettségként írja elő. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatáról és véleményezésé-ről szóló 33/1988. (VI.24.) NM rendelet szerint a munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. A munkaköri alkalmassági vizsgálata célja:

• Megállapítani (mérni) az egyén arra való alkalmasságát, hogy tudja-e teljesíteni feladatait önmaga és mások veszélyeztetése nélkül.
• Segíteni az egyént egészségének fenntartásában vagy javításában, illetőleg a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése.
• Elősegíteni a munka adaptálását a munkát végző egyénhez vagyis: az aktuális munka-képességnek megfelelő foglalkoztathatóság, a “folyamatos rehabilitáció” biztosítását.
• Az alkalmasság megítélésének első fázisa a munkakörülmények (munkahely és környezete) jellemzéséből, illetve a foglalkozás (munkavégzés) megítéléséből és analíziséből áll. A második szakasz szintén két részből áll: az egészségi állapot meghatározása és a munkakör ellátásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat, valamint a munkakapacitás meghatározása speciális orvosi vizsgálattal. A foglalkoztathatóság szem-pontjából szükséges a munkaköri követelmények és a munkakörök (foglalkozási profil) minél pontosabb ismerete.

Olyan egészségfejlesztési és betegségmegelőző programokat, tevékenységeket kell szervez-ni, amelyek hozzájárulnak a munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javításához a tartós egészségkárosodás megelőzéséhez. Feladatok:

• A korszerű és hatékony egészségfejlesztési és egészségügyi ellátási, diagnosztikai, szűrő, terápiás és rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a munkavégző képesség mielőbbi megállapítása és visszaállítása céljából.
• Az egészségi állapotuk, tartósan akadályozottságuk miatt hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci esélyeinek javítása.
• Az ergonómia feladata az emberszempontú műszaki, munkavédelmi kialakítás, vagyis az, hogy a munkatevékenységeket, munkakörülményeket az emberi képességeknek, adottságoknak és igényeknek megfelelően alakítsa. Mindebből következően olyan ösz-tönző rendszert kell kialakítani, amelynek alapján a munkaadók biztosítanák az egészségmegőrzés tárgyi, technikai körülményeit.

Tervezett tevékenységek:

Nemzetközi nyitókonferencia (Pécs):
Tartalom:

helyzetértékelés, a projekt bemutatása, kitekintés
Orvosok, munkaügyi szakemberek, egyetemi kutatók, szociális szakértők részvételével pro-jektindító konferencia 100 fő részvételével.

Kutatás:

• Empirikus felmérés a munkaképes korú lakosság körében (3000 – 3000 fő magyar és horvát területen) foglalkozás és egészség, illetve a munkaerőpiac közötti összefüggések alapján.
• Empirikus felmérés munkaadók körében az ergonómia eszközeinek, módszereinek használatáról (300 – 300 munkaadó magyar és horvát területen)
• Interjú módszerek általi feltárások: a foglalkozás-egészségügy és a munkaadók kapcsolatáról; a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek megítélése a munkaképes korú lakosság állapotáról; a foglalkozás-egészségügy helyéről és szerepéről az egészségügy-ben.
• Kutatási összefoglalók, tanulmányok elkészítése, kitörési pontok megfogalmazása, szakmai vitája, konzultációk stb.

Fejlesztés:

• A kutatási eredmények alapján a foglalkozás-egészségügy módszertanának közös fej-lesztése.
• A foglalkozás-egészségügyi, ergonómiai szakemberképzés irányainak meghatározása.
• Megelőző programok kimunkálása.

Innováció:

• A rendszerszerű szakmai kapcsolatok átalakítása, fejlesztése.
• A foglalkozás-egészségügyi, ergonómiai szakemberképzés didaktikai fejlesztése.
• Megelőző programok indítása.
• Átfogó tanulmánykötet készítése, amely a további innovációs lehetőségeket is megha-tározzák.

Nemzetközi zárókonferencia (Eszék):

A projekt eredményeinek bemutatása. Orvosok, munkaügyi szakemberek, egyetemi kutatók, szociális szakértők részvételével projektindító konferencia 100 fő részvételével.
A projekt várható hatása:

• Magyarország és Horvátország viszonylatában kialakul egy olyan modellértékű szak-mai kapcsolat, amely magában foglalja a munkaügyet, a foglalkoztatás-ügyet, az egészségügyet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt.
• Közvetlen szakmai hatásai mellett hozzájárul a célrégióban élő emberek foglalkoztat-hatóságának javításához, a munkaadói kapcsolatok javításához, a munkaügyi szolgálta-tások módszertanának fejlesztéséhez.
• Gazdagodik a módszer- és eszköztár.
• A kialakított jó gyakorlat terjeszthetővé válik az országokon belül és kívül, multipli-kálható hatással bír.